Adott egy társasház, ahol az egyik lakás egy nagykorú gyermek tulajdonában van úgy, hogy szüleinek holtig tartó haszonélvezeti jog van feljegyezve a tulajdoni lapon. A társasház tulajdonosai (akiket megismertünk) úgy tudták, hogy a lakás a szülőké. Ezt támaszthatja alá az a tény, hogy minden közgyűlési jegyzőkönyvben, jelenléti íven a szülők tulajdonosokként lettek feltüntetve, így írták alá a jelenléti íveket. Kb. 3 év elteltével egy közgyűlésen (a közgyűlés közben) megjelenik lányuk, a lakás tényleges tulajdonosa. A jelenlévő tulajdonostársak és a közös képviselő akkor szembesülnek azzal, hogy nem a szülők, hanem a lány a tulajdonos, tehát a szülőknek meghatalmazással kellene rendelkezniük ahhoz, hogy részt vehessenek a közgyűlésen. Ilyen meghatalmazást nem tudnak bemutatni, arra hivatkoznak, hogy évekkel ezelőtt készítettek lányukkal egy állandó meghatalmazást, melyet átadtak vagy csak bemutattak (ezt nem tudják eldönteni) az akkori közös képviselőnek. A meghatalmazásnak nyoma sincs a társasház iratai között (pedig azt le kell adni és meg kell őrizni), senki nem tud arról, hogy valaha bemutatásra került volna a hivatkozott meghatalmazás.

Az egyik tulajdonostárs megtámadja a közgyűlési határozatokat azzal, hogy amennyiben a meghatalmazással nem rendelkező szülők által “képviselt” lakás tulajdoni hányadát nem számolták volna bele a szabályosan jelenlévők tulajdoni hányadába, nem lett volna meg a kellő arány a közgyűlés megtartásához, megismételt közgyűlést kellett volna tartani, ezért az összes közgyűlési határozat érvénytelen.

A bíróság első és másod fokon is elutasította felperes keresetét. Indokolás: a periratokból megállapítható volt, hogy a lány volt mindig is a lakás tulajdonosa, de a szülei képviselték őt minden közgyűlésen (Megjegyzésem: minden közgyűlési jelenléti íven tulajdonosokként voltak feltüntetve, nem mint meghatalmazottak. A jelenléti íven külön oszlop volt a tulajdonosok névsorával és külön oszlop a meghatalmazottak nevének. A szülők mindig, mint tulajdonosok voltak feltüntetve.) Kétséget kizáróan megállapítható volt az is, hogy a meghallgatott tanúk a szülőket tartották a lakás tulajdonosainak, mivel soha nem hallották tőlük, hogy meghatalmazottjai lennének az igazi tulajdonosnak. Megállapítható volt az is, hogy a jelenlegi közös képviselő nem látott semmilyen általános meghatalmazást, úgy gondolta, hogy a szülők a lakás tulajdonosai. A bíróság szerint az, hogy a közös képviselő nem látott általános meghatalmazást, ilyen meghatalmazás nem volt  fellelhető a társasház iratai között, még nem jelenti azt, hogy nem létezik vagy nem létezett ilyen meghatalmazás, ezért mérlegeléssel úgy döntött, hogy a szülök jogszerűen, mint meghatalmazottak vettek részt a közgyűléseken.

A Pp. (polgári perrendtartás) szerint: Pp. 265. § [Bizonyítási érdek és bizonyítási szükséghelyzet]
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.

Bizonyíték nincs, mérlegelés van.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás