Ismét változott a társasházakról szóló törvény.
2014. február 18-i hatállyal módosították a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt.
A törvény módosítás pontosította a társasházak törvényességi felügyeletét ellátó kerületi jegyzők jogkörét, szankcionálási lehetőségét.
A módosított törvény körülírja, milyen esetekben járhat el törvényességi jogkörében a kerületi jegyző és milyen szankciókat alkalmazhat, elsősorban a társasház tisztségviselői, a közös képviselő illetve intézőbizottság elnöke és tagjai ellen. Ezek szerint:
27/A. §. (2). bek. … a jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház
a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.
A jegyző – vizsgálata alapján – felhívhatja a társasházat a törvényes működésének helyreállítására. Amennyiben a társasház ezen felhívásnak 60 napon belül nem tesz eleget, úgy a jegyző bírósághoz fordulhat és pert indíthat a társasház ellen.
A bíróság, a jegyző keresete alapján, az alábbi intézkedéseket, kötelező érvényű határozatokat hozhatja:
a) megsemmisítheti a közgyűlés (2) bekezdés b) pontjába ütköző határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve
c) ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt az a) vagy b) pont szerint nem biztosítható – százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.
A fenti bírósági intézkedési lehetőségekből érdemes kiemelni a c) pontban foglaltakat: ezek szerint 100.000,- 5.000.000,-Ft-ig terjedő bírsággal sújthatja a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait. Ez személyre szabott bírság, a személyek egyetemlegesen kötelezettek, a társasház háttér jótállása nem áll fenn, tehát nincs lehetőség arra, hogy ezt a bírságot a társasház – áttételesen a többi tulajdonos – fizesse meg a kötelezettek helyett.
Fontos továbbá azt is hangsúlyozni, hogy amennyiben a törvényes működés helyreállítása a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke és tagjainak magatartása miatt nem biztosítható, a pert ezek ellen a személyek ellen is meg kell indítani.
A módosítás alapján (42.§. (3) bek.) a jövőben azokat a jelzálogjog bejegyzésre vonatkozó határozatokat is meglehet támadni bíróság előtt, melyeket a közös képviselő, illetve az intézőbizottság hozott – a közgyűlés összehívása nélkül -, az SZMSZ felhatalmazása alapján. Eddig, csak közgyűlési határozatokat lehetett bíróság előtt megtámadni, 2014. február 18-tól viszont jelzálogjog bejegyzésre vonatkozó közös képviselői, ill. intézőbizottsági önálló határozatokat is. Ez a szabályozás további védelmet nyújt a jövőben a tulajdonosoknak a jogtalan határozatokkal szemben.