A Magyar Közlöny 2011. június 28.-i 71. számában megjelent 2011. évi LXXVI. törvény módosította a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. tv-t, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényeket.
A lakásszövetkezetekről szóló 2004.évi CXV. törvény módosítása 2011.július 28-án lép hatályba, ettől az időponttól számított 180 napon belül kell módosítaniuk a lakásszövetkezeteknek jelenlegi Alapszabályukat.
A lakásszövetkezeti törvényt érintő fontosabb módosítások:
• Lakásszövetkezetet legalább 7 alapító tag esetén lehet alapítani.
• Részletes felsorolásra, meghatározásra kerültek azok kérdéskörök, melyeket az alapszabályban kötelezően meg kell határozni, szabályozni.
• Pontosításra került a lakásszövetkezet képviseleti jogának szabályozása.
• Alapszabályban kell szabályozni a közgyűlésen írásbeli meghatalmazással történő képviselet (részvétel) módját.
• Lehetővé vált a megismételt közgyűlés megtartása az eredeti közgyűlés napján, akár fél órával később is.
• Változott, új elemmel bővült a lakásszövetkezet testületi szerveinek döntéseivel (közgyűlési határozat) kapcsolatos jogorvoslati eljárása.
• Kiegészült a törvény a lakásszövetkezet tulajdonában álló közös használatra szolgáló épületrészek megfigyelését szolgáló megfigyelő rendszer működtetési szabályaival. A szabályozás szerint a kamerarendszer kiépítésével érintett épület, épületek részközgyűlése a tag és nem tag tulajdonosok kétharmados többségű döntésével járulhatnak hozzá a megfigyelő rendszer kiépítéséhez. Ugyanakkor gondoskodnia kell a lakásszövetkezetnek a kamerarendszer üzemeltetőjéről is (nem lehet a lakásszövetkezet az üzemeltető!), aki személy és vagyonvédelem, illetve a magánnyomozói tevékenység szabályainak megfelelő képesítéssel rendelkezik. A megfigyelő rendszer nem irányulhat a tag, vagy nem tag tulajdonos lakásának, nem lakás céljára szolgáló helyiségének nyílászárójának irányára és a megfigyelő rendszer által rögzített felvételek legfeljebb 15 napig őrizhetők meg. Ezt követő időszakban a felvétel csak külön szabályok szerint őrizhető meg. A kamerás megfigyelő rendszer működtetési szabályait részletesen kell meghatározni az Alapszabályban.
• A tag vagy a nem tag tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltozott használatához a jövőben nem szükséges közgyűlési hozzájáruló határozat, azonban a lakásszövetkezet belső szabályzatában kell rögzíteni, hogy milyen tevékenységek folytathatók vagy tilthatók lakáscélú, vagy nem lakáscélú helyiségekben.
• Kiegészült a törvény a házirend kötelező megalkotásának szabályával, illetve a házirendben foglalt kiemelt előírások meghatározásával.
• Pontosításra került a hátralékos tag, vagy nem tag tulajdonos értesítésének, illetve az értesítés kézbesítettségének körülménye.
• Bővült a felügyelőbizottság feladata az igazgatóság irányába, azaz a jogszabályok, az alapszabály és a belső szabályzatok közgyűlési határozatokban foglaltak be nem tartása esetén felhívási kötelezettség áll elő.
• Pontosította a törvénymódosítás a lakásszövetkezet tisztségviselőinek a tisztségviselői megbízás elfogadásának, megszűnésének, valamint a tisztség ellátásával kapcsolatos összeférhetetlenségnek a szabályait.
• A tag, nem tag tulajdonos alapvető kötelezettsége lett, hogy tűrje a lakását is érintő ellenőrzéseket, a káresemények elhárításával kapcsolatosan szükséges beavatkozásokat igénylő munkák elvégzését.
• A módosítás után az Alapszabály az igazgatóságot hatalmazhatja fel a fenntartási költség befizetésével legalább három hónapnak megfelelő hátralékba került tag, nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelésével.
• Szigorodott és egyértelművé vált a lakásszövetkezetből műszakilag elkülönült önálló épületegyüttes kiválásának szabálya:
– a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak és nem tag tulajdonosainak legalább kétharmados részközgyűlési szótöbbségi határozatban kell kimondania a kiválási szándékot (ennek dokumentumai tételesen felsorolásra kerülnek és azt legkésőbb a kiválást kimondó részközgyűlést követő 90 napon belül kell az igazgatóságnak benyújtani).
– a kiválás feltétele lakásszövetkezet alapítása esetén az önálló egység tag, nem tag tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel elfogadott alapszabály-tervezete és a benyújtott hatósági engedély iránti kérelem. Az igazgatóság felé a bejelentés olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg nyújtható be, hogy a kiválásra a lakásszövetkezet cégnyilvántartásba történő bejegyzésétől függően kerülhet sor.
– társasház alapítása esetén a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó egység tag és nem tag tulajdonosai egyhangúlag elfogadják az alapító okirat tervezetét és benyújtsák a hatósági engedély iránti kérelmet, az igazgatósági írásbeli bejelentéséhez nyilatkozni kell arról is, hogy a társasház alapítására az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéstől függően kerülhet sor és a létrehozandó társasház leendő tulajdonosai a vagyonmegosztás után az alapító okirat tervezetet véglegesítik.
– A kiválni szándékozó önálló egység tagjainak és nem tag tulajdonosainak nem lehet sem fenntartási költség, sem a lakásszövetkezet által a kiválni szándékozó önálló egység javára felvett hitel tartozása.
– A kiválással kapcsolatos összes költséget a kiválni szándékozó egység tag és nem tag tulajdonosai viselik és kiválni csak a negyedév záró napján lehet a közgyűlés által döntött vagyonmegosztást követően (a vagyonmegosztást kimondó közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlésen a vagyonmegosztásról érvényesen is lehet dönteni).
Mind a lakásszövetkezeteknél, mind a társasházaknál a törvény hatálybalépését megelőzően létesített kamerarendszerek esetében a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül módosítani kell a belső szabályzatokat az új törvényi rendelkezés alapján. (Üzemeltető személy kijelölése, adatvédelmi, megőrzési, tájékoztatási kötelezettségek, szabályozása.)
Módosult a nemdohányzók védelméről szóló törvény azzal, hogy a lakásszövetkezetek esetében a házirend – az összes lakásszövetkezeti tag szavazatának legalább 4/5-ös többségével megállapított – eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a lakásszövetkezeti lakóépület közös használatra szolgáló, zárt légterű épületrészeiben, területein, illetve helyiségeiben. (Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy mindaddig, amíg a 4/5-ös többségi döntés a dohányzási tilalmat fel nem oldja, addig tilos a lakásszövetkezeti közös épületrészekben a dohányzás.)
A társasházi törvényt érintő módosítások:
• A helyi önkormányzat rendeletben határozhatja meg a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetve megváltoztatásának feltételeit.
• A lakóépületben külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltozott használatához nem szükséges közgyűlési határozat (kivéve, ha a hasznosítás telepengedély köteles tevékenységre terjed ki).
• Pontosításra került a hátralékos tulajdonos értesítésének, illetve az értesítés kézbesítettségének körülménye.
• Kiegészült a törvény a társasház közös tulajdonában álló közös használatra szolgáló épületrészek megfigyelését szolgáló megfigyelő rendszer működtetési szabályaival. A kiegészített szabályozás szerint a kamerarendszer kiépítésével érintett épület, épületek tulajdonosai az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados közgyűlési többségű döntésével járulhatnak hozzá a megfigyelő rendszer kiépítéséhez. Ugyanakkor gondoskodnia kell a társasháznak a kamerarendszer üzemeltetőjéről is, aki személy és vagyonvédelem, illetve a magánnyomozói tevékenység szabályairól megfelelő képesítéssel rendelkezik. A megfigyelő rendszer nem irányulhat a tulajdonos lakásának, nyílászárójának irányára és a megfigyelő rendszer által rögzített felvételek legfeljebb 15 napig őrizhetők meg. Ezt követő időszakban a felvétel csak külön szabályok szerint őrizhető meg.
• Pontosította a törvénymódosítás a közös képviselő személyi, összeférhetetlenségi és a megbízás elfogadásának, megszűnésének feltételeit, különös tekintettel a társasházkezelői (ingatlankezelői) képesítés megszerzéséhez és a nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettséghez kapcsolódó kérdéskört.
• A társasháznál új közös képviselő választásnál a törvény hatálybalépését követően a büntetlen előéletet és a tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól való eltiltás alóli mentességet hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.