„Egységes” álláspontja van a bíróságoknak abban, milyen meghatalmazás fogadható el a közgyűlésen. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. 33.§. (3) bekezdése kimondja:
(3) A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános és az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
Vita szokott lenni e tárgyban, hogy a meghatalmazást írásba kell-e foglalni, vagy elég a szóbeli meghatalmazás, illetve, csak az általános meghatalmazást vagy az eseti meghatalmazást is írásba kell foglalni. A vita abból adódik, hogy a Tht. írásbeliséget kifejezetten csak az általános képviselőre mond ki, az eseti meghatalmazásokra a Ptk. rendelkezéseit teszi irányadóvá. A Ptk. szerint viszont szóban is meglehet hatalmazni valakit, az is érvényes meghatalmazásnak minősül, főleg, ha utóbb a képviselt személy azt nyilatkozatával elismeri.Felmerül ilyenkor az a kérdés, nem lehet-e visszaélni azzal a lehetőséggel, hogy közgyűlésre a szóbeli meghatalmazás is érvényes? Vissza lehet élni! Gondoljunk bele, ilyen lehetőséggel élve, bárki mondhatná azt, hogy őt X.Y. meghatalmazta a közgyűlésen való részvételre. Amennyiben a társasház SZMSZ-ben vagy a lakásszövetkezet Alapszabályában nem kötötték ki az írásbeli meghatalmazást, csak hivatkoztak a törvényre (melyben további hivatkozás van a Ptk.-ra), akkor az ilyen személyek nyilatkozatát el kellene fogadni és úgy kellene számba venni őket, mint az írásbeli meghatalmazással rendelkezőket. Ha kétségünk támadna a meghatalmazás meglétéről, akkor nekünk kellene megkeresnünk a képviselt személyt megtudni tőle azt, valóban adott-e meghatalmazást szóban vagy nem. Ezen idő alatt a „meghatalmazott” is megkeresheti a „meghatalmazót” rávenni őt arra, mondja csak azt, ha kérdezik: igen, adott meghatalmazást neki, helyette és nevében járt el a közgyűlésen. Ismerve a hazai viszonyokat, számtalan visszaélésre adna ez lehetőséget!
Ezek ismeretében a Kúria két tanácsa, ugyanabban az évben, két ellentétes döntést hozott e tárgyban.
A Kúria Pfv. 20173/2010/7. számú eseti döntésében kimondta:
„A meghatalmazásnak tehát egyrészt meg kell felelnie a Ptk. említett rendelkezéseibe foglalt követelményeknek, másrészt a Tht. előírásainak, amely előírások a meghatalmazással szemben csupán annak írásba foglalását követelik meg,…”
Ugyanezt mondta ki határozatában a BH+ 2012.9.385 (Kúria Pfv.I. 20.112/2011) eseti döntése is.
Ezzel szemben a Kúria Pfv. 21.444/2010/5. számú határozatában kimondta:
„A Tht. 11. §.-a értelmében a képviseletre a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A Ptk 223.§-ának (1) bekezdése szerint az általános meghatalmazás csak írásban, az eseti meghatalmazás azonban szóban is érvényes.”
Gratulálunk! Éljen a jogbiztonság!