A Kúria Elnöke által 2016-ban felállított joggyakorlat-elemző csoport többek között arra a kérdésre adott választ, melyek a társasházakban vagy lakásszövetkezetben a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások. A kérdésre az alábbi válaszok születtek:
A válaszadó bíróságok a következő eseteket említették a gyakorlatukból:
– a közös tulajdonú tetőtérben új helyiség vagy lakás kialakítása – meghaladja a rendes gazdálkodás
körét,
– minden egyes társasházi lakásban és üzlethelyiségben gázbojler helyett villanybojler felszerelése (a
perbeli esetnek megfelelően: kifejezetten annak érdekében, hogy ne kelljen többmilliós költségen
felújítani a gyűjtőkéményeket) – meghaladja a rendes gazdálkodás körét,
– a közös tulajdonban maradt házmesterlakásból két kisebb lakás kialakítása, bérbeadás céljára –
meghaladja a rendes gazdálkodás körét,
– panelprogram, ha ennek körében külső szigetelés és nyílászárócsere történik – nem haladja meg a
rendes gazdálkodás körét
– panelprogram, ha külső szigetelés, nyílászárócsere és napkollektorok felszerelése is történik –
meghaladja a rendes gazdálkodás körét,
– közművesítés – rendes gazdálkodás körébe tartozik akkor is, ha ezáltal a közművesítettség foka
emelkedik,
– felvonó (lift) cseréje újabb, korszerűbb modellre – rendes gazdálkodás körébe tartozó,
– felvonó (lift) beépítése olyan társasházban, ahol eddig nem üzemelt – meghaladja a rendes
gazdálkodás körét,
– garázssor építése az udvaron – meghaladja a rendes gazdálkodás körét,
– üzlethelyiség leválasztása a közös tulajdonú területből (például a lépcsőházban) – meghaladja a
rendes gazdálkodás körét,
– működésképtelenné vált, ezért cserére szoruló kazán helyett korszerűbb felszerelése – a rendes
gazdálkodás körébe tartozó,
– biztonsági ajtó vagy biztonsági zár felszerelése – a rendes gazdálkodás körébe tartozó,
– egy vagy több (de nem az adott kéményt korábban használó összes) tulajdonostárs céljainak
megvalósítása érdekében a közös tulajdonban álló kémény bélelése, a közös kéménybe az egyik
lakás szagelszívójának, stb. bevezetése – nem közös kiadás, azt a tulajdonostársat (vagy társakat)
terhelik, akinek (vagy akiknek) az érdekében áll. A munka a közösség előzetes hozzájárulásával
végezhető el (azon túl, hogy a munkálat esetleg engedélyköteles is),
– gáz alapvezeték felújítása, cseréje – a rendes gazdálkodás körébe tartozik,
– leválás a fűtőműről, ennek érdekében hőközpont-helyiség kialakítása és új kazán beszerzése –
meghaladja a rendes gazdálkodás körét.
Összegzés: Az egységes bírói gyakorlat szerint annak eldöntésekor, hogy a kiadás meghaladja-e a rendes
gazdálkodás körét, nem csupán a költség nagyságát, hanem a beruházás célját, a létrehozandó vagy
megvalósult eredményt kell vizsgálni és minősíteni. A példaként előbbiekben említett esetek a bírói
gyakorlatban követendők.