Napirend és írásos előterjesztés: a közgyűlési határozatok visszatérő buktatója

Mit kell tartalmaznia a meghívónak

A törvény tételesen felsorolja. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját és helyét; a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet; részközgyűlés tartása esetén az erre történő utalást; továbbá a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. Forrás: Társasházi tv. 34. § (1) bekezdés a)–d) pont.

Ezen túl: a meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket, különösen az éves költségvetésről és elszámolásról készített előterjesztést. Forrás: Társasházi tv. 34. § (2) bekezdés.

A határidő: nyolc nap

Az írásbeli meghívót – sürgős esetet kivéve – legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni. Sürgős esetnek különösen a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát vagy biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulása minősül. Forrás: Társasházi tv. 33. § (2) bekezdés.

A meghívóval egyidejűleg annak egy példányát a társasházban, jól látható helyen ki kell függeszteni. Forrás: Társasházi tv. 33. § (1) bekezdés. A meghívó elektronikus levélben is megküldhető, de csak akkor minősül írásban megküldöttnek, ha azt a közös képviselő a tulajdonosok részére igazoltan közölt e-mail-címéről a tulajdonostárs által bejelentett e-mail-címére küldte. Forrás: Társasházi tv. 33/A. § (1) bekezdés.

A napirenden túl nem lehet menni

A törvény egy mondatban zárja le a kérdést: a meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet. Forrás: Társasházi tv. 34. § (4) bekezdés.

A bírói gyakorlat ezt a szabályt garanciális jelentőségűnek tekinti. Egy lakásszövetkezeti ügyben a Kúria kifejtette, hogy a közgyűlés csak azokban a napirendi pontokban hozhat érvényes határozatot, amelyeknek megtárgyalásáról a tagok a meghívóból értesültek – az érintettek ugyanis csak a velük megfelelő módon közölt napirendi pontok ismeretében dönthetnek arról, meg kívánnak-e jelenni, részt kívánnak-e venni a határozat meghozatalában, és csak így készülhetnek fel megfontolt döntésre. Forrás: Kúria Pfv.20661/2015/6.

Ugyanez a döntés egy fontos megkülönböztetést is tesz: a határozathozatal során a tagok nem térhetnek el a meghívóban meghatározott tárgykörtől, de a szavazás végeredményeként az adott tárgyban a határozati javaslattól eltérő, akár azzal ellentétes döntést is hozhatnak. Forrás: Kúria Pfv.20661/2015/6.

Vagyis a napirend köti a közgyűlést, a javaslat szövege nem.

Milyen részletességgel kell megfogalmazni a napirendet

A napirend összeállításánál az egyes napirendi pontok tárgyát kell meghatározni és közölni az érintettekkel; arra viszont nincs mód, hogy a közgyűlés túlterjeszkedjen a napirendi pontok tárgykörén vagy eltérjen a megjelölt tárgytól. Forrás: Kúria Pfv.20661/2015/6.

A túlzottan általános megfogalmazás nem elegendő: a bírói gyakorlat nem tekinti közöltnek a napirendet, ha az olyan általános, hogy abból a megtárgyalásra kerülő kérdések nem állapíthatók meg. Forrás: Fővárosi Ítélőtábla Gf.40127/2011/4.

A mérce – egy társasági jogi ügyben megfogalmazva, de a logikája itt is helytálló – az, hogy a döntéshozatalban résztvevők olyan mértékig ismerjék a napirendi pontokat, hogy álláspontjukat előzetesen kialakíthassák, és ne az ülésen kelljen rögtönözniük, kockáztatva a hibás döntést. A cél nem az, hogy már minden kérdésben végleges állásponttal érkezzenek, hanem hogy kellő alapfelkészültséggel jöjjenek. Azt pedig, hogy mely napirendi ponthoz nélkülözhetetlen írásbeli előterjesztés, mindig az adott kérdés tartalma határozza meg. Forrás: Szegedi Ítélőtábla Gf.30041/2022/7.

Lakásszövetkezetnél még szigorúbb

Érdemes tudni, hogy lakásszövetkezetnél a bírói gyakorlat ebben a kérdésben kifejezetten kemény. Egy ítélőtáblai döntés szerint az írásos előterjesztéseket és a határozati javaslatot a meghívóval együtt, egy időben kell megküldeni, az erről szóló szabály kógens jogi norma, amelytől az alapszabály nem térhet el – és korábbi közgyűlés anyagának ismertsége sem mentesít. Szabálytalanul összehívott közgyűlésen pedig érvényes határozatot nem lehet hozni, ami az adott ügyben az összes határozat hatályon kívül helyezéséhez vezetett. Forrás: Fővárosi Ítélőtábla Gf.40049/2021/4.

Amit érdemes tenni

1. Vegye elő az utolsó három közgyűlés meghívóját, és vesse össze a törvény által előírt négy kötelező tartalmi elemmel.
2. Ellenőrizze, csatoltak-e írásos előterjesztést minden szavazásra bocsátott napirendi ponthoz.
3. Nézze meg, hogy minden meghozott határozat beleillik-e a meghirdetett napirendi pont tárgykörébe.
4. Ha talál olyan határozatot, amely kívül esik, mérje fel, futnak-e még határidők.

A következő közgyűlés meghívójának és határozattervezeteinek átnézése tipikus dokumentumkontroll-feladat, a több éves gyakorlat átvilágítása pedig a jogi audit körébe tartozik.

Források

• 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról
• Kúria Pfv.20661/2015/6.
• Fővárosi Ítélőtábla Gf.40049/2021/4.
• Fővárosi Ítélőtábla Gf.40127/2011/4.
• Szegedi Ítélőtábla Gf.30041/2022/7.
• A hivatkozott bírósági határozatok teljes szövege ügyszám alapján kereshető a bíróságok anonimizált határozatainak nyilvános gyűjteményében: eakta.birosag.hu