Kezdőlap/Szakmai blog
Szakmai blog
Rendszeresen közlök gyakorlati elemzéseket azokról a kérdésekről, amelyek a mindennapi működésben a legtöbb vitát okozzák. Minden írás elsődleges forrásokon – jogszabályon, bírósági és hatósági határozaton – alapul. Általános tájékoztatás, amely nem helyettesíti a konkrét ügyre adott jogi tanácsadást.
-
Hogyan kell számítani a közgyűlési meghívó 8, illetve 15 napos határidejét?
Társasháznál nyolc, lakásszövetkezetnél tizenöt nap. A kettőt gyakran összekeverik, és a számítás módja sem egyértelmű: a megküldés napja és a közgyűlés napja nem számít bele a teljes napok közé.
-
5/2026. JEH: a Kúria megváltoztatta az alapító okirat és az SZMSZ viszonyára vonatkozó korábbi jogértelmezést
A Kúria kimondta: a két irat között nincs hierarchia, és a korábbi álláspont ezekben a kérdésekben már nem hivatkozható kötelező erejűként. Ez sok háznál megváltoztatja, hogy a közgyűlés a törvény szerinti szavazati aránnyal mit dönthet el.
-
Meghatalmazás a társasházi közgyűlésre: mit kell és mit nem
Az írásbeliség elég, a meghatalmazott aláírása nem szükséges, a több közgyűlésre szóló meghatalmazás is elfogadható. És igen: van olyan kúriai döntés, amely a szóbeli eseti meghatalmazást is érvényesnek tekintette – de a mögötte álló törvényi szabály időközben megváltozott.
-
Napirend és írásos előterjesztés: a közgyűlési határozatok visszatérő buktatója
A meghívóhoz a törvény szerint mellékelni kell az írásos előterjesztéseket, és a meghirdetett napirenden nem szereplő ügyben nem hozható érvényes határozat. A régi, ezzel ellentétes gyakorlat ma már nem tartható.
-
Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás és a költségviselés
A Kúria 2024-es döntése szerint attól nem mentesül a tulajdonos, hogy a felújításból közvetlenül nem részesül. A tulajdoni hányad szerinti főszabálytól kizárólag az SZMSZ térhet el.
-
Kit terhel a kémény felújításának költsége?
A válasz azon fordul meg, hogy a közgyűlés hozott-e erről határozatot, és milyen szövegezéssel. Egy általánosan megfogalmazott határozat mellett már nem kell utólag igazolni a munka szükségességét.
-
Társasház vagy lakásszövetkezet? A két legfontosabb különbség
A lakásszövetkezet jogi személy, a társasház nem. És ami ennél is fontosabb: a társasházi tulajdonosnak sortartásos kezesi felelőssége van a közösség tartozásaiért.
-
Közös képviselő felmondása: mit kell hozzá, és mi a leggyakoribb hiba
A törvény szerint a felmentett képviselő legfeljebb kilencven napig ügyvivőként köteles tovább vinni az ügyeket. A gond ott kezdődik, amikor nincs új képviselő, mert akkor az iratátadás harmincnapos határideje el sem indul.
-
Közös költség hátralék: mit tehet a társasház, és milyen sorrendben
A hátralékkezelésnek van egy lépéssorrendje. Aki kihagy belőle egy lépést, jellemzően a bíróságon veszíti el az ügyet, nem a tulajdonossal szemben.
-
Társasház alapítása 2026-ban: mi kerülhet az alapító okiratba, és mi kizárólag az SZMSZ-be?
Az 5/2026. JEH után az alapító okirat tartalma szűkebb, mint sokan gondolják. Az alapításnál nem egy iratot kell jól megírni, hanem kettőt – és a nehezebb kérdés az, hogy melyik szabály melyikbe kerül.
-
Mikor támadható meg egy közgyűlési határozat?
A tulajdonosok többsége akkor kezd el érdeklődni a szabályok iránt, amikor már megszületett egy döntés, amivel nem ért egyet. Ilyenkor a legfontosabb kérdés a határidő.
-
Társasházi kamerarendszer: a hat leggyakoribb hiba a NAIH gyakorlata alapján
Kétharmados közgyűlési döntés, SZMSZ-be foglalt adatkezelési szabályok, érdekmérlegelés, kétszintű tájékoztatás, a megőrzési idő indokolása és szakképesítéshez kötött hozzáférés – az adatvédelmi hatóság határozatai alapján.
-
Használhat-e a társasházkezelő mesterséges intelligenciát?
A válasz igen, de nem mindegy, hogyan. Az alábbi három szabály nélkül a kényelmi eszközből adatvédelmi kockázat lesz.
Konkrét ügye van?
A cikkek általános tájékoztatást adnak. Ha a saját helyzetére szeretne választ, küldje be az ügyet az űrlapon.
vagy telefonon: +36 20 942 3601